Sülidő

Az élet korszakok gyűjteménye. Van olyan időszak, amikor jobb kicsit leállni az élesztővel. Persze, csak egy időre, pár napra, egy hétre, és sütőport használni, vagy azt sem, csak víz és liszt, vagy rizs, zab, széna... Amíg még tart az ősz, idénygyümölcsök elérhetőek, azokból betárazni. Meg aztán nem bírja az ember gyereke, és szilvás gombócot csinál, krumplival, tojással és tejföllel is - csak mert nem vagyunk TGV, és biztos másnapra is marad, sőt harmadnapra is, szóval semmi esetre se legyen kemény -, Bakterral és Banyával... (Bendegúz hol van?)

Szóval pár napig sütőporos zsömle (pogácsa), virslivel töltött sajtos muffin (szintén pogácsa) járja, meg palacsinta, lapos tacos, és a szilvás gombóc - hogy a szervezet kicsit kitekinthessen a burjánzó gombászatból. De nem lehet ám sokáig bírni, amikor olyan kelt tészta-receptek hasítanak a világhálón, hogy ihaj.

Ha már ősz, a sajt szőlővel és a harmadnapos szódás zsömlével valami mennyei, mert a legutóbbi összetevő akkor érik össze igazán. Aztán a szilvás gombóc. Alig várjuk már, hogy beérjen a dió a fán, persze leszedni csak okosan szépen, ahogy a szajkó megy az ágon, úgy érdemes... Kicsi madárka leszedte az érett termést, ledobta a földre, hogy szétnyíljon. Egész közel jött az ablakhoz, pedig ez város, de megszemlélhettük, mit csinál. Csak egy dióra fájt a csőre.

Este puha DNK-s bucik sültek ki, legfrissebb receptből. Állítólag fogszabályzósok és frissen fogcserélő kisiskolások is ehetik. :)

Az élet bizony tényleg korszakok gyűjteménye.

"Fogszabályzós kenyér" 

(Évi nénitől és Tisztatésztától, karöltve)

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 8 dl folyadék (2 dl tej + 6 dl víz)
• 2 ek méz/cukor
• 1 ek só
• 2,5 dkg élesztő vagy 1 tasak porélesztő (én ebből is, abból is tettem bele, kicsivel többet, hamarabb is kelt meg)

Elkészítés:

1. A száraz hozzávalókat a kelesztőtálban, a nedves hozzávalókat egy kancsóban keverjük össze. (Élesztőt előtte a nagy rohanásban - meg dühöngésben, mivel épp valaki elrontani készült a jókedvemet :( - elfelejtettem felfuttatni, de úgy tűnt, nem volt rá szükség, csak jobban kellett keverni.)
2. Goyrs mozdulatokkal kutyuljuk hozzá a nedves részt a szárazhoz, amíg minden lisztet fel nem vesz.
3. Lisztezzük be az amorf tészta tetejét bőven, takarjuk le, majd huzatmentes helyen kelesszük 1-1,5 órát. (Én a mikróba tettem, elég volt két vászonszalvéta, és egy óra múlva kimentem megnézni, nekem akkor már jó volt.)
4. Jól meglisztezett felületen (nekem üvegasztalon két csík folpack, arra liszt, nem lesz minden annyira piszkos, mintha kétszer annyira lenne az) a tálból kijövő tésztát óvatosan 7-8 bucira osztani (téptem, nem lettek egyformák, még gyakorolnom kell).
5. A bucikat nem tapicskoló, hanem gyors mozdulatokkal, a tépés után, míg letesszük pihenni, meghajtogatni kicsit, csak hogy formája legyen. (Nem lesz. De úgy a jó. :))
6. Amíg begyújtjuk a sütőt 240 fokra, addig pihenhetnek a bucik a takaró alatt. (Sütőbe alulra víz, fölé a tepsi, én a vizet is elfelejtettem, annyira megzavartak - köszöntem szépen, ott és akkor az illetékesnek :S -, de sietve meglöttyintettem a bucikat, mondván, elég lesz most az is.)
7. Közben realizáltam, hogy basszus, két részletben fognak kisülni a bucik. 
8. 25 perc múlva kivettem a kész termést, be a másik adagot (túlkelt, ez van). Kopogtak, megsültek, szépek lettek. 20 perc múlva a másik adag is kisült. (Semmi nem látszik a túlkelésből, de majd vélhetőleg kicsit jobban fog morzsálódni. Hát ez a részlet akkor itthon marad.)

Mikor végeztem, pont akkor hívtak megint. Kicsit jobb híreket kaptam, bár az a tény beárnyékolta örömömet, hogy az első telefonálóval kell együtt dolgoznom. De jó! :)

Tanulság: ha sütsz, ne vedd fel a telefont. Ha tésztás a kezed, és nem tudod felvenni, az intő jel, Istentől jövő figyelmeztetés: neked most azzal nem kell törődnöd! Csak süss... Mert ez sülidő.

...De legalább szépek lettek a bucik.

:D

Egy gyors reggelit?