Más-a-kenyér, a kenyér mása

Tegnap történt egy kis malőr: a jobb kezem négy ujját megégettem, ebből egyet full hólyagosra, a többi csak megpirult, mint a grillezett csibeláb... Nem láttam, hogy a kenyér kérdéses oldala és a csupasz kezem között odaékelődött a forró jénai. Tanulság: a természetileg bénák és szeretnivalóan Mr. Bean-szerűek (Beanák?) az orrukra ís húzzanak sütőkesztyűt, nem hogy mind a két fogásképes végtagjukra...! (Ez a története nagyjából a tegnapi joghurtos fehér kenyérnek. Ez olyan, mint a kefires, csak joghurttal kicserélve. Isteni volt amúgy. De máskor nem teszem tűzbe a kezem egy kenyérért sem, még jó, hogy van két kesztyűm. XD)

Ma délelőtt viszont megemésztődött az a kenyér, jó sorsa szerint, így ott álltam kenyértelenül, félkezű péknéként (a pékné is süt kenyeret vajon, ha a férje a pék? ha pedig a pékné a pék, a férjét minek hívják?). DNK persze észbe sem jutott, vagy valamikor hajnali kettőkor, lefekvés előtt, akkor meg ugye... Maradt az, hogy délután egykor, amikorra amúgy a DNK is simán meglett volna, felkerestem Gugli barátomat egy félórás kenyér receptjéért.

Találtam is! (Azért senkit ne csapjon be a titulus: a félórás kenyér sosem a teljes elkészülési időt jelenti. Félkezűen meg pláne nem!) Hála Istennek, ez nem élesztős kenyér, és mivel megkapta a "bevált" címkét, így élesztőmentes napokra kitűnő lesz, illetve tudom vinni olyan barátaimnak is "ajiba", akik nem ehetnek mikrogombás élelmiszert. ;)

"Másakenyér"

Hozzávalók:

• 28 dkg liszt (keverhető bármilyen fajta, én simalisztet használtam)
• 250 g joghurt (nekem csak 150 g volt, ezért adtam még hozzá 100 g 20%-os tejfölt)
• 1 tojás
• 1 csomag sütőpor
• 1 tk só
• fél tk cukor (én sikeresen beletettem 1,5 tk fruktózt - de nem rontotta el, sőt!!!)

Elkészítés:

1. Suta lévén (vagy inkább nemsuta, mert ugye teljes jobbkezes vagyok) a nedves és a száraz hozzávalókat külön-külön kevertem össze, aztán egybeöntöttem, és amíg bírtam kacskán keverni addig én, aztán utána kétkezes ezermester jóuram keverte homogén tésztává.
2. Célszerű eddigre előmelegíteni a sütőt 180 fokra (10/4. fokozat nálam), hogy a sütőpor minden bugyborékját a puffasztó cél szolgálatába állíthassuk. :)
3. A tésztát tegyük bevonatos sütőpapírral kibélelt formába, vagy a formát kenjük ki olajjal.
4. 35 percig süssük, a végére tűpróba-kész kenyér lesz.
5. Akár forrón is ehető... Főtt tojás mellé ettem vajasan... Kenyér kinézetű, kalácspuhaságú sós csoda... :)

Ezt a kenyeret a Másáknak ajánlom, vagyis drága tesókámnak, Marikának. :)

Fejlesztett kenyér

Jól bevált kenyér nálunk a sláger, és a hajszálas esti mese mindennap új részekkel - azóta már mindenféle hajszál megfordult, volt, aki szájba bújt, volt, aki ölbe hullt, és még szerelmes hajszálak is egymásba gabalyodtak... Osztálytalálkozóra összegyűlt hajszálak is, igaz, az nem mese, az csak a reggeli valóság...

Újabban kefirt használok az alapműhöz, fenséges az eredmény! Kétféleképp szoktam készíteni, épp milyen kedvem van (meg mennyi a liszt, haha):

Kefires kenyér

Hozzávalók 1,5 kilóshoz:

• 1 kg liszt
• 4,5 dl víz  (illetve amennyit felvesz)
• 2 dl kefir
• 5 dkg élesztő
• 1 ek ecet
• 3 ek olaj
• 3 tk só

Hozzávalók 75 dekáshoz:

• 50 dkg liszt
• 1,5 dl víz (illetve amennyit felvesz)
• 2 dl kefir
• 2,5 dkg élesztő
• 2 tk ecet
• 1 ek olaj
• 1,5 tk só

• a fűszereket ne vigyük túlzásba (nem nagyon illik hozzá a vegeta, és a köménnyel is csínján, de lehet kísérletezni, lehet, hogy bazsalikom, petrezselyem jó hozzá)

Elkészítés:

1. Ugyanúgy, mint a bevált fehér kenyérnél. Élesztőt már nem futtatom, elég csak belemorzsolni a száraz hozzávalók közé. 
2. Rugalmas tésztát dagasztunk, majd kétszeres méretre kelésig nyugodt helyre tesszük. Hasznos ennél is, ha az első kelesztés közepénél átforgatjuk. 
3. Ha jó, akkor veknit formázunk belőle (tiszta felületen - liszt sem kell alá, csak ha lágyabb a tészta - ököllel finoman, de határozottan kinyomkodjuk belőle a levegőt, és a lapos tésztát kétrét behajtjuk, lenyomkodva. A tetejét újra kétrét összehajtjuk, és mintha borítékot hajtanánk, a keletkezett "csücsköt" lehajtjuk, lenyomkodva a tésztát. Így haladunk lefelé, magunk felé, amíg egy kis hengert nem kapunk). A két szélét eldolgozzuk, és a kész veknit sütőpapírra tesszük, hogy megint kétszeresére nőjön.
4. A tésztát bemetsszük, és a sütőpapírral együtt betesszük a jénaiba, majd félre rakjuk, hogy a vágatok szépen szétnyíljanak.
5. Előmelegítjük a sütőt 220 fokra (10/6 nekem). Vizet fújunk be. A sütőedényt nem kell előmelegíteni, ha jénai, és akkor a rácsot is csak a sütés előtt közvetlen tegyük be, az edénnyel együtt, akkor az nem reped el. Pont jó, hogy benne nőhet a kenyér.
6. A hőfokot levesszük egy egységgel - 200 fokra -, mikor betesszük a sütnivalót, amelyet vízzel fújunk le.
7. Egy óra alatt kész, szép barnára sül. A sülés befejezése előtt 5 perccel kinyithatjuk a sütő ajtaját résnyire, hogy elillanjon a gőz, ami a sütés második felében már a kenyérhéj puhítására szolgál.
8. Hagyjuk rácson kihűlni. Ha marad belőle - ami nálunk csak a kilóssal szokott lenni -, sokáig puha marad.

A kefir tejföllel és joghurttal is helyettesíthető.

Egészségünkre!

Reggeli több napra

Alexa Christi ínycsiklandozó "pózoltassunk krémet kenyérrel" :P receptes cikke felajzotta az én kíváncsiságomat is a téma iránt. Miért mindig egyféle feltét legyen, amikor annyiféle pástétomot, kencét elő lehet állítani? 

Elővettem hát a legkedvesebb patém, a tojáskrém családi receptjét, ahogy az a töltött kiflinél volt anno. (Aki utál visszakeresni: 3-4 tojást sós-ecetes vízben felteszünk főni, keményre; 10-15 dkg vajat habosra keverünk sóval és borssal, vagy sóval és más fűszerekkel - mert a borsot én utálom -; 1 kis fej lilahagymát, vagy egy fél fej vöröshagymát apróra vágunk, a főtt tojásokat felszeleteljük és szintén apróra törjük, majd hozzákeverjük ezeket a habos vajhoz. Pár órára - vagy egy éjszakára - hűtőbe tesszük, hogy összeérjenek az ízek. Fogyasztás előtt negyedórával kivesszük, hogy a vaj felolvadjon.)

Az értékekben lévő ingadozás most nem volt véletlen: fukar voltam megbontani két vajat, így a hagymás-tojásos masszát 10 dkg vajból, és 3 tojásból állítottam elő, lazításra némi 3,5%-os tejet csöppentettem. A maradék 1 tojással más tervem volt - tekintve, hogy a gyerekeim ki nem állhatják a hagymát, így nekik egy másik tojáskrémet készítettem: 1 kis pohár tejfölt sóztam, belekevertem a tört főtt tojást és reszelt sajtot adtam hozzá (edami volt, kb. 5 dkg).

Mit is lehet mondani? Hogy a felnőttek a legnagyobb gyerekek - a férjem nemrégen kunyerált ki egy szelet próbakóstolást, álltunk a hűtő előtt, mondtam neki, mikor nem találta el az első, alufóliába bugyolált edényt (tökfőzelék), hogy még egyet próbálkozhat, vagy nem kóstolunk - titkon remélve, csak eláll ez reggelig. A második blikkre már eltalálta az alufóliás edényt (mert kellett nekem rátenni a maradék fél hagymát, nehogy összekeverjem a másikkal, ami a gyerekeké)... Megbontottuk, megkóstoltuk. Már lehűlt, de ez reggel lesz az igazi - azért egy-egy szelet kefires kenyérrel letoltuk. :)

Előző este kitettem a kefirt, hogy valamiféle kenyeret csinálok belőle, és így is lett. 1 kg liszthez számoltam a kis pohár kefirt, és duplán vettem a Limara-féle bevált fehér kenyér alkotóelemeit - bár a vizet 5 dl-re saccoltam, sok lett, lehet, 4 dl is elég, mert a kefir elég zsíros volt. Liszttel szorítottam a tésztát, amennyire hagyta, majd eltettem pihenni. Formázáskor ketté vettem, mert Max ötletére alapozva zsömléket akartam csinálni. De akkorra már elszállt a gurítókedvem, így négybe vettem a második gombit, és bagetteket sodortam belőle. Így lett egy kis vekni és négy bagett, amelyek kalandos férőhelyszűke miatt a rácson sültek, így az aljuk jópofa mintázatot kaptak. Még aznap este megbontottam az egyik "bagit", másnap pedig az uram szegte meg a kenyeret.

Vacsorára tökfőzelék mellé ettünk sajtos-vajasan a bagettekből... Még maradt egy negyed kenyér és egy hosszú bagett. Ezek azok a jószágok, akik másodnaposan a tojáskrémekkel fognak randevúzni, és múlttá válni. Már alig várom!